Neurológiai lexikon
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában. Éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztrálnak. Magyarországon közel 250 ezren élnek a betegség árnyékában. Évente 45 ezer az új stroke eset, a maradványtünetekkel elő stroke érintett több mint 500 ezer./Nemzeti Stroke Liga adatai/ A betegek mintegy 25%-a gyógyul maradványtünet nélkül, körülbelül 50%-uk szorul valamilyen segítségre a kesöbbiekben és 15 ezren halnak. [Magyar Stroke Társaság (MST) adatai]
Általunk alkalmazott terápia, az ARNI: Egy új és különleges megközelítése a stroke rehabilitációnak, amely nemzetközileg elismert és sikeres.
Dr. Tom Balchin– aki maga is stroke-on esett át fél oldala teljesen lebénult. Az Ő saját rehabilitációja /amiből az ARNI is kifejlődött az elmúlt 20 év alatt/ egy innovatív kombinaciója volt az önvédelmi sportoknak, a súlyokkal való izomfejlesztésnek és a szellemi /önmenedzselési tréningnek.
Ez a hármas kombinacio ma már klinikai bizonyitékokon alapuló rehabilitaciós módszerként szolgál a stroke betegek optimális fejlődése számara, hogy újra teljes életet tudjanak élni. Ezt a bizonyitékokon alapuló terápiás módszert sajátította el és hozta Magyarországra Pásztor Gabriella Gyógytornász. Az SNR Kft. kizárólagos jogot kapott az ARNI módszer népszerűsítésében oktatásában, fejlesztésében Magyarországon és Európában.
Lexikon
AAC (augmentative and Alternative Communication): augmentatív és alternatív kommunikáció, a beszédés a kézírás szokásos módszereit kiegészítő bármely más kommunikációs módszer
Akut stroke részleg: a stroke részleg akut ellátást nyújt a stroke utáni korai szakaszban
ADLs (Activities of Daily Living): a mindennapi élet tevékenységei
AFO (Ankle-Foot Orthotic): boka-láb ortézis, olyan gyógyászati segédeszköz, amely a boka helyzetének és mozgásának szabályozásával kompenzálja az izomgyengeséget
Afázia: beszédzavar (kifejező afázia), vagy az elmondottak nehéz megértése (befogadó afázia)
Agykéreg: az agy külső rétege, amelyet a szürkeállomány alkot (agysejtek).
Agytörzs: az agy „kocsonyszerű része”, amely az agy két felét (agyféltekét) összeköti a gerincvelővel
Aneurizma: ballonszerű dudor az artéria falában. Az aneurizma falai vékonyak és gyengék, ezért nagyobb valószínűséggel repednek meg és okoznak vérzést az agyban (vérzéses stroke).
Angiográfia: egyfajta röntgenvizsgálat, amelyet az erek vizsgáltára használnak. Segíthet diagnosztizálni az erek elváltozásait, és az azokon keresztüli véráramlást.
Antikoaguláns: egyfajta gyógyszer, melyet a vérhígításra használnak. A vérhígító gyógyszerek segítenek csökkenteni mind a vérrögök kialakulásának kockázatát, mind pedig a stroke-ét.
Apraxia: a mozgások irányítására/koordinálására és bonyolult feladatokat végrehajtására való képtelenség
Arritmia: rendellenes, vagy szabálytalan szívverés
Aspiráció: az élelmiszer vagy folyadék tüdőbe jutása a légcsövön keresztül, amikor valakinek stroke következtében nehézkessé válik a nyelése.
Arterioszklerózis/érelmeszesedés: az artériák megkeményedése
Bénult lábfej: a lábfej emelésének képtelensége, mely problémát okozhat a járásban.
Beszéd- és nyelvterapeuta: képzett egészségügyi szakember, aki a stroke-ot követően segíthet a kommunikációs készség helyreállításában.
Carotid endarterectomia: a nyaki verőérben lerakódott lepedék sebészeti úton történő eltávolítása.
CAT-vizsgálat (Computerised Axial Tomography): a számítógépes axiális tomográfia egy olyan röntgenfelvétel, amelyet arra használnak, hogy megnézzék, mi történik az agy belsejében.
Célmeghatározás: az a folyamat, amelynek során egy egészségügyi szakember és a beteg együtt döntést hoz a rehabilitáció fő
célkitűzéseiről.
CIMT (Constraint-Induced Movement Therapy): korlátozással indukált mozgásterápia, mely során egy speciális kesztyűt kell viselni.
Ez arra ösztönzi a stroke túlélőt, hogy főképp a jobban érintett karját/kezét használja.
CPSP (Central Post-Stroke Pain – centrális fájdalom stroke után): a stroke utáni fájdalom a betegség egyik utóhatása, mely során égő, lüktető vagy hasító fájdalmak jelentkezhetnek, és nincs közvetlen kiváltó ok.
CVA (Cerebro-Vascular Accident): szélütés, egy másik kifejezés a stroke-ra.
Dietetikus: képzett egészségügyi szakember, aki speciális tanácsokat adhat az egészséges táplálkozásról.
Doppler-vizsgálat: egy olyan ultrahang-vizsgálat, amelyet gyakran használnak a nyaki erek szűkületének vizsgálatára.
Dizartria: a szájat, az ajkakat, a nyelvet vagy a légzést vezérlő izmok gyengesége.
DVT (Deep-Vein Thrombosis): mélyvénás trombózis, mely akkor fordul elő, amikor vérrög alakul ki valahol a test ereiben (vénákban). A vérrög általában a lábakban található.
Echokardiogram: a szív ultrahangvizsgálata a rendszertelen szívverés ellenőrzésére.
EEG: az elektroencefalogram az agy elektromos aktivitását mérő teszt. xiii
EKG: az elektrokardiogram a szabálytalan szívverést vizsgáló teszt.
Embólia: az erek elzáródása, melyet vérrög, zsír, vagy valamely egyéb anyag okoz a véráramban. Az embólia a stroke egy típusát okozhatja.
Enterális táplálás: a táplálék bejuttatása a gyomor-bélrendszerbe egy cső segítségével
Epilepszia: olyan állapot, amikor valaki stroke után ismételt rohamokat szenved el.
ESD (Early Supported Discharge): korai támogatott elbocsátás, ami az enyhe, vagy közepesen súlyos károsodást szenvedett stroke betegeknek ajánlható fel, és akiket alkalmasnak találnak arra, hogy otthonukban kapják meg a szükséges terápiát.
FAST teszt: olyan teszt, amelyről bárki felismerheti, ha valakinek stroke-ja van. A „FAST” jelentése: „Arcgyengeség (Facial weakness),
Kargyengeség (Arm weakness), Beszédproblémák (Speech problems), Hívd a mentőket (Time to call 999)”
FES (Functional Electrical Stimulation): funkcionális elektrostimuláció, melyet a funkcionális tevékenységek elősegítése érdekében alkalmaznak.
Figyelmen kívül hagyás: a beteg nincs tudatában a teste és/vagy a környezete egyes részének.
Foglalkozásterapeuta: képzett egészségügyi szakember, aki a mindennapi feladatok elvégzésében segíti a stroke-os betegeket
fMRI (functional Magnetic Resonance Imaging): funkcionális mágneses rezonancia képalkotás, az agy vizsgálatának egy
Gyógytornász: képzett egészségügyi szakember, aki a stroke-os betegek fizikális nehézségein– mint például az izomgyengeség és bénulás – segíthet.
Hematoma: vérömleny, amely a felszakadt erekből való vérzést követően alakul ki.
Hemianopia: a látótér egyik felének elvesztése, ami azt eredményezi, hogy a látómezőtől sem balra, sem jobbra nem lehet látni.
Hemiparézis: a test egyik felének izomgyengesége. xiv
Hemiplegia: a test egyik oldalának bénulása.
Hydrocephalus (vízfejűség): folyadék felhalmozódása az agyban.
Hiperakut stroke részleg: szakorvosi központ, amelyet a stroke első 72 órájának kezelésére terveztek.
Hiperkoleszterinémia: a vér magas koleszterinszintje.
Hipertónia: a magas vérnyomás orvosi kifejezése.
Hipotenzió: az alacsony vérnyomás orvosi kifejezése.
Infarktus: az agyszövet olyan területe, amely nem kapta meg a megfelelő vérellátását, és ennek következtében károsodott. Az infarktus lehet kis területre kiterjedő, de akár az agy nagyobb részét is érintheti.
Inkontinencia: a húgyhólyag, a bél, vagy mindkettő kontrolljának elvesztése (ezt kettős inkontinenciának nevezik).
Ischaemiás penumbra: sérült sejtek, amelyek gyakran a stroke sújtotta terület körül találhatók.
Ischaemiás stroke: a stroke egy típusa, amely akkor fordul elő, amikor egy alvadék/vérrög blokkol egy artériét, mely az agy vérellátását biztosítja
Járásmód: ahogyan az ember jár.
Kardioembóliás stroke: a szívben kialakult és az agyba kerülő vérrög következtében kialakuló stroke.
Katéter: egy kis cső, amely a test egyes részeiből a folyadékot elvezeti.
Kisagy: az agy egy része, amely közvetlenül a nagyagy hátsó része alatt, az agytörzs tetején helyezkedik el.
Kisegítő gondozás: a beteg rövid távú gondozása, általában a beteg saját otthonától távol. Ezáltal otthoni gondozóját tehermentesítik.
Koleszterin: zsíros anyag, amely a májban képződik és bizonyos ételekben megtalálható.
Klinikai pszichológus: képzett egészségügyi szakember, aki a stroke után érzelmi és viselkedési értékelést, majd támogatást is nyújthat. xv
Kognitív funkciók: mindaz, ami magában foglalja a „gondolkodást”, kognitív funkcióként írható le. Sok embernek nehézségei vannak a stroke után a kognitív funkciókkal.
Koponyán kívüli – koponyán belüli bypass: az agyszövet egy adott
területét érintő véráramlás helyreállítására irányuló műtét.
Lakunáris stroke / lakunáris infarktus: az agy belsejében található apró erek elzáródása, amely az ischaemiás stroke körülbelül 25%-át okozza.
Látótér elvesztése: a látás elvesztése a látómező egy adott területén.
MDT (Multi-Disciplinary Team – multidiszciplináris csoport): A stroke részleg multidiszciplináris csoportjába számos különféle
egészségügyi szakember tartozik, akik speciális képzéssel és tapasztalattal rendelkeznek a stroke kezelésében.
MID (Multi-Infarct Dementia): többszörös mini stroke, amelyek hosszabb idő alatt történnek és sok apró károsodást okoznak, így
összességében nagy területet sújtanak. Néha „néma stroke-nak” nevezik őket.
MRA vizsgálat (Magnetic Resonance Angiography): a mágneses rezonanciával történő angiográfia egyfajta MRI vizsgálat, amelyet a test ereinek vizsgálatára használnak.
MRI vizsgálat (Magnetic Resonance Imaging): a mágneses rezonanciával történő képalkotás olyan típusú vizsgálat, amely
röntgensugarak helyett erős mágneses mezőket és rádióhullámokat használ, hogy a test belsejéről részletes felvételeket készítsen.
Nagyagy: az agy legnagyobb része, amely magában foglalja az agykérget és a felszín alatt található egyéb területeket. A mozgás, a látás és a magasabb szintű képességek, mint a gondolkodás, az emlékezés és a beszédkészség szempontjából fontos.
Neuron: az idegsejtek orvosi elnevezése.
Neuroplaszticitás: az agy sértetlen részeinek képessége, hogy a sérült területek feladatait, funkcióit átvegyék.
Nyaki verőerek: a nyak elülső részén található két nagy ér.
Nystagmus: a szem folyamatos, kontrollálatlan mozgása.
Ortoptista: szemészeti szakember, aki a binokuláris látás hibáinak és a szemmozgások rendellenességeinek kivizsgálására, diagnosztizálására és kezelésére szakosodott.
PET-vizsgálat (Positron Emission Tomography – pozitronemissziós
tomográfia): a pozitronemissziós tomográfiai vizsgálat részletes, háromdimenziós képet készít a testről.
PF: pitvarfibrilláció, a szabálytalan szívverés leggyakoribb típusa és a stroke egyik kockázati tényezője.
Plakk: zsír, koleszterin és egyéb anyagok, amelyek beépülnek az artériák falába és megkeményítik azok szerkezetét. Ezek a plakkok
szűkebbé tehetik az artériákat és növelhetik a stroke kockázatát.
Pszichiáter: képzett szakorvos, aki a mentális egészségi problémák kivizsgálására és kezelésére szakosodott.
Pszichológus: a klinikai pszichológus foglalkozik a stroke után kognitív és mentális egészségi problémákkal küzdő emberek vizsgálatával és kezelésével.
Rehabilitáció: elősegíti a felépülést, támogatást nyújt a betegségek következményeihez és a hosszú távú fizikális állapotokhoz való
alkalmazkodásban.
Rehabilitációs részleg: kórházi osztály vagy külön részleg, ahol a stroke rehabilitációjában jártas nővéreket és terapeutákat alkalmaznak.
Retina stroke: olyan stroke, amely akkor fordul elő, amikor a szem
egyik erében elzáródás képződik.
SAH (Subarachnoid Haemorrhage): subarachnoidális vérzés, a stroke egy életveszélyes típusa, amelyet az agyat körülvevő térben történő vérzés okoz. Ennek kiváltója lehet a megrepedt aneurysma, AVM, vagy fejsérülés.
Segítő technológia: minden olyan eszköz vagy szolgáltatás, amelyet a fogyatékkal élő emberek független életének elősegítésére terveztek.
Szemész: a szem vizsgálatára és kezelésre szakosodott orvos.
Szív- és érrendszer: a szívből, vérerekből és a vérből áll a rendszer, mely az oxigén, a tápanyagok, a hormonok és a salakanyagok
szállításáért felelős testben. xvii
Szociális munkás: segít az embereknek a háztartásban, felméri az igényeket és a közösségi élet támogatását megszervezi.
Sztatin: koleszterinszint csökkentésére használt gyógyszerek gyűjtő fogalma, amely csökkentheti a stroke kockázatát is.
Szűkület (artéria): ha egy artéria beszűkült, akkor az növeli a stroke kockázatát, mivel nagyobb esély van annak elzáródására.
TIA (Transient Ischaemic Attack, átmeneti ischaemiás roham): átmeneti ischaemiás roham, olykor „mini-stroke-nak” nevezik. A tünetek nagyon hasonlóak a stroke tüneteihez, viszont csak rövid ideig, néha csak néhány percig vagy óráig tartanak.
TMS (Transcranial Magnetic Stimulation – transzkraniális mágneses stimuláció): a koponyán keresztüli mágneses stimuláció egy
olyan eljárás, amelynek során mágneses áramlást alkalmaznak az agy egyes részein az agyműködés helyreállításának elősegítésére.
Trombectomia: korai műtéti eljárás, a vérrögöket távolítja el az erekből.
Trombociták: a vérben található kis sejtszerű részecskék. Úgy segítik a véralvadási folyamatot, hogy összekapcsolódva dugót képeznek. Véralvadást elősegítő anyagokat is felszabadítanak.
Trombolízis: a vérrög okozta stroke egyes típusainak korai kezelése. Az eljárás során altepláz nevű gyógyszert kapnak a kezeltek.
Trombózis: az artériában képződő vérrög.
VAD (Vertebral Artery Dissection – arteria vertebralis disszekciója): a gerincvelő artéria disszekciója, a nyak hátsó részén lévő
artéria falainak szakadása. A vér ezután az artéria falainak rétegei közé kerülhet, és ez alvadék kialakulásához vezethet, mely elzáródást (strokeot) okozhat.
Vérlemezképződés ellen irányuló gyógyszerek: egyfajta vérhígító gyógyszerek. Meggátolják a vérlemezkék összetapadását és
vérrögképződést, ami csökkenti a stroke kockázatát.
Vérnyomás: annak mérése, hogy a vér milyen erősen nyomja az artériák falát, amikor a testben cirkulál.
Vérzéses stroke: a stroke azon fajtája, amelyet az erek megrepedése és vérzése okoz az agyban (intracerebrális/agyállományi vérzés) vagy az agy felszínén (subarachnoidális vérzés). Videofluoroszkópia: olyan xviii eljárás, amelynek során röntgenfelvételeket készítenek a nyelésben részt vevő testrészekről. Segíthet azonosítani, hogy mi a baj, és milyen eljárások segíthetnek.
Virtuális valóság: a valóság olyan kiterjesztése, melyet a betegek gyógyításában használnak, mely a játékhoz hasonló élményt nyújt.
A STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló, maradandó károsodásokat vagy halált is okozó klinikai tünetegyüttes, melynek hátterében leginkább vérkeringési zavar, vérrög miatt bekövetkező artériás trombózis, agyi embolizáció vagy vérzéses koreredet állhat. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródása (mely lehet átmeneti és végleges) következtében kialakuló agylágyulás közismertebb neve.
Stroke tünetei, stroke jelei
Stroke tünetei, stroke jelei attól függenek, hogy az elhalás mely agyi területeket érinti. Ennek megfelelően a stroke tünetei, stroke jelei között lehet beszédzavar, mozgási zavar, érzéskiesés, látászavar, nyelési nehézség, légzési zavar. Az akut megjelenése igen gyakran fejfájással, eszméletvesztéssel, bénulással jár. Súlyos esetben azonnali halált is okozhat. Stroke tüneteit, stroke jeleit el kell különíteni az un. TIA (transient ischemias attack) – átmeneti tüneteitől. A TIA nagyon fontos figyelemfelhívó jel a stroke kialakulására! A TIA visszafordítható, maximum pár percig fennálló tünetekből áll, míg a stroke tünetei, stroke jelei visszafordíthatatlanok.
Stroke előfordulása
Magyarországon a stroke az egyik leggyakoribb életet befolyásoló betegség. Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, gyakoribb férfiaknál, mint nőknél. Míg a 65 év alatti nők 2%-a érintett a betegségben, addig a 65 év feletti férfiak között minden tizedik férfinak volt már stroke életében. Főbb kockázati tényezők:
magasvérnyomás betegség
cukrobetegség
koleszterin és vérzsírszint emelkedés
dohányzás
jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása
Az ARNI módszere, rávezetni a stroke túlélőt, milyen fontos szerepük van a gyógyulásban. Az ő akaratuk, kitartásuk, hozzáállásuk szükséges ahhoz, hogy javulás történjen. A módszer azt szeretné elérni, hogy a betegek saját maguk elérjék azokat a célokat, amelyet ők szeretnének. A hangsúly azon van, hogy ők mit szeretnének elérni? Ilyenkor jelentős a terapeuta feladata, hiszen ő irányítja a beteget és segít a kitűzött célok elérésében. Ő építi fel a rehabilitáció, a tréning alkalmazását. Egy eszközt, egy stratégiát kap a beteg, amiből tudja, mit kell ahhoz tennie, hogy jobban legyen.
Stroke megelőzése
Stroke megelőzésében legfontosabb a kockázati tényezők kiiktatása.
vérnyomás optimalizálása
anyagcsere optimalizálása (vércukor és vérzsír – koleszterin)
dohányzás elhagyása
rendszeres testmozgás
testsúly normalizálása
Az ARNI főbb feladatai:
feladatspecifikus funkcionális dolgok / a hétköznapi élet aktivitása, mozgása
izomerősítés, erőedzés,
balance technika, egyensúly fejlesztő gyakorlatok
felső és alsó testrészek funkcionális rehabilitációja
Mi a Parkinson-kór? A Parkinson-kór idült, progresszív, ismeretlen eredetű betegség, mely az agyi ún. extrapiramidális, dopamin ingerületátvivő anyaggal működő agyi területek – struktúrák; (a Substantia nigra, Locus coeruleus) – pusztulásával jár. Parkinson-szindróma bármely életkorban előfordulhat, az ismeretlen eredetű (“idiopátiás”) Parkinson-kór viszont az idős, 60 év feletti emberek betegsége, bár az esetek 5-10%-ában az első tünetek már 30-40 éves kor között megmutatkozhatnak. Férfiaknál valamivel gyakoribb. Az Egyesült Államokban 1-1,5 millió beteg szenved “Parkinson-kórban”, Magyarországon a becslések alapján 16-20000 beteg él.
A Parkinson-kór tünetei A legjellemzőbb, klasszikus tünetegyütteshez a következő betegségtünetek tartoznak: Hypo- vagy bradykinesis (mozgásszegénység), tremor (kézremegés), rigiditás (izomtónus fokozódás okozta merevség) és tartási instabilitás. Az elsődleges tünetek mellett bradifrénia (lelassult gondolkodás), majd értelmi hanyatlás (demencia) is gyakran észlelhető. A tünetek hosszú évek alatt teljesednek ki. A legtöbb betegnél nem fejlődik ki egyszerre valamennyi klasszikus tünet. A betegség kifejlődése egyénenként igen eltérő lehet. A legtöbb esetben súlyos rokkantságot eredményez. A tünetek egy napon belül is különböző erősséggel érhetők tetten.
Mi a hozza adott érték amit az ARNI tud adni ebben az esetben ? 1. Kezelni annak a problémáját hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek stabillabban tudjanak járni, vagy használni a végtagjukat 2. Megmutatni a Parkinson-kórban szenvedőknek hogy képesek az ön-0tréningre 3. Megállítani a rehabilitacíó lefelé hanyatló voltát és azt a gondolkodást, hogy a érintett úgy gondoljon magára, mint aki véglegesen rokkantá vált. A mi programunk abban fog segíteni, hogy a saját, hatékony önrehabilítációjukat a érintettek fejlesszék ki.
Sclerosis multiplex
A sclerosis multiplex (SM) autoimmun betegség, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése. Az SM-ben a rosszul működő immunrendszer az idegsejtek nyúlványait körülölelő velőshüvelyt (myelin hüvelyt) támadja meg, feloldja, roncsolja azt. E károsodás következtében az idegrost rosszul működik: lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet.
A betegség előfordulása
A betegség Magyarországon a becslések szerint 6000-8000 embert érint, évente 300-500 új esetet diagnosztizálnak. A világon mintegy 2 millió SM-beteg van. A nők között magasabb a megbetegedési arány. Általában 20-40 életév között a leggyakoribb a megjelenése.
Jelenleg nem ismeretes, hogy mi az a kóros folyamatot beindító tényező, amelytől az immunrendszer saját szervezetének ellenségévé válik. A betegség lefolyása nagyon változatos a tünetek nagyon eltérőek így mindenkinél másképpen jelentkezik.
Tünetek, bizonytalan járás, szédülés, mozgáskoordinációs zavar, gyengeség, fáradtság, székrekedés, impotencia, koncentrációs zavar, kettős látás, izommerevség, egyensúlyzavar, vizelettartási zavar, csökkent libidó, homályos látás, rövid távú emlékezet zavara, ügyetlenség, inkontinencia, látóideg-gyulladás, akaratlan szemmozgás, lábgyengeség, lelassult beszéd.
A mozgató rendszer zavarai
A tünetek enyhébb formában járáskor észlelhetők: hosszabb táv megtételekor a lábak elnehezülnek, a mozdulatok meglassulnak, a lépcsőn való járás fárasztó, végtaggyengeség, illetve mozgatási nehézség jelentkezik. Ülés, állás vagy járás közben a test felületén érzett zsibbadás. Egyensúlyzavar. Súlyosabb formában a lábak merevek és gyengék, a korai izomfáradtság jellemző.
Az SM előrehaladtával a végtagok akaratlagos, szabad mozgatásának képessége egyre romlik. Ez az izomerő csökkenésének és az izomtónus kóros fokozódásának következménye.
Mi a hozza adott érték, amit az ARNI tud adni ebben az esetben?
1. Kezelni annak a problémáját, hogy az SM – szenvedő betegek stabilabban tudjanak járni, vagy használni a végtagjukat.
2. Megmutatni az SM –ben szenvedőknek, hogy képesek az öntréningre, önrehabilitációra.
3. Megállítani a rehabilitáció lefelé hanyatló voltát, és azt a gondolkodást, hogy érintett úgy gondoljon magára, mint aki véglegesen rokkanttá vált.
4. Fejleszteni az egyensúlyt, erőnlétet, hogy minél hamarabb vissza tudjanak kerülni a hétköznapi életbe. Meg kell értetni a érintettekkel, hogy mit kellene tenniük ahhoz, hogy jobban legyenek. Meg kell tanítanunk, hogy hogyan kell megküzdeniük és elfogadni, amivel egész életükön keresztül együtt kell élni.
A mi programunk abban fog segíteni, hogy a saját, hatékony önrehabilitációjukat a érintettek hogyan fejlesszék ki a mi képzett ARNI trénereink segítségével.
Prevenció
Mai társadalmunkban a test fizikai megterhelésének a hiánya jellemző. A tévézés, videózás mellett az Internet hálózat már egészen fiatal korban a képernyők elég csábítja az embereket, és már gyermek korban visszaszorítja a természetes levegőn való tartózkodás időtartamát, a mozgásra fordított időt és energiát. A gépesített háztartások az életszínvonal emelkedésére utalnak, ugyanakkor a nagyobb izomcsoportokkal történő mozgások csökkenése figyelhető meg általuk. A jobb élet-és munkakörülmények megteremtése maga után vonja a mozgástevékenység leszűkülését. Jellegzetes civilizációs betegségek sora alakul ki a kóros mozgáshiány miatt. Így anyagcserezavarok, szív-és keringési betegségek, a vázizomzat és a csontrendszer fejletlenségéből adódó kóros elváltozások lépnek fel. Közismert tény, hogy a lakosság egészségi állapota rendkívül rossz világviszonylatban is. A várható élettartam alacsony és a halálozási arány igen magas. Meg kell találni azokat a lehetőségeket és formákat, melyek az egészégi állapot javulásához segítenek minket. Az egyik ilyen lehetőség a PREVENCIÓ. Jelentése: megelőzés. Azon törekvések összessége, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az eredeti állapot mielőbbi visszaállítását, valamint károsodás további súlyosodásának kivédését szolgálják. Rendszeres orvosi szűrések, dohányzás, drog, túlzott alkoholfogyasztás kizárása. Magasvérnyomás és cukorbetegség megelőzése, túlsúly, stresszmentes életmód, mentális összehang, mozgáshiány, táplálkozási problémák.
A prevenció fontossága a sport területén is előtérbe került. A preventív testnevelés, és a sport lényege a mozgásos tevékenységek szervezetre gyakorolt előnyös hatásainak kihasználása az egészséges fejlődés, illetve az egészségmegőrzés céljával. A testedzéssel járó erőfeszítések segítik elviselni az egyéb megpróbáltatásokat is, amelyek során elkerülhetővé válnak a pszichoszomatikus betegségek többsége is. Mivel minden tevékenység az egész ember részvételével zajlik, ezért a test fejlesztése és megedzése során vele együtt edződik a lélek is a szellem is, így az egész személyiség edzetté és védettebbé válik a világ kihívásaival szemben. A preventív mozgás mellett fontos az önismeret, amely nem csupán a belső tulajdonságok, és a fizikai teljesítőképesség felmérésére korlátozódik. Fontos figyelembe venni a test fejlettség fokát, a szervezet működésének erősségeit és gyengéit, a meglévő fizikai képesség szintjét, a betegségre való hajlamot, a táplálkozási szokásokat, a természet és az időjárással változásaival összefüggő szervezet működésében bekövetkező változásokat. A szemléletmódbeli változás lehetővé teszi, hogy már kisgyerekkorban kialakítsa a család azt, hogy fontos érték legyen az egészség.
A prevención belül megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciót. Az elsődleges prevenció, amikor még nincs egészségkárosodás.
A másodlagos prevenció az egyén még nem tapasztalja egészségének a károsodását, de a szakember révén már felismerhető a betegség megelőző állapota, és az elsődleges tünetek. Ilyenek lehetnek a túlsúly káros hatásainak kiküszöbölés és a folyamat megállítása testedzési programokkal, vagy a tartáshibák, kezdődő gerincbántalmak úszással történő ellensúlyozása.
A harmadlagos prevenció már a betegség fázisát jelenti. Ebben a szakaszban a megelőzés abban rejlik, hogy a rehabilitáció során cél az egészség lehető legteljesebb helyreállítása. Amennyiben ez valamilyen tényező miatt már nem lehetséges, a megelőzés lényege abban rejlik, hogy a beteg elkerülje állapotának további romlását, vagyis szinten tartsa. Rendkívüli jelentőségű az egészségünkben sérültek, csökkentképességűek, mozgásukban valamilyen módon korlátozottak sporttevékenysége, amely pótolhatatlan jelentőséggel bír lelki egészségünk megőrzésében, testi és fizikai állapotuk megerősítésében, a társadalomba való beilleszkedésük, egyéni kiteljesedésük tekintetében. Csak az emberek tudatában bekövetkezett szemléletváltozás és azt követő aktív tevékenység teszi lehetővé, hogy megállítható legyen saját egészségük megőrzésén keresztül az egész társadalom egészségromlása.
A csapatunk ezt az életformát támogatja prevenciós csomagjával!