Kedvesek,
Ez egy kicsit személyesebb hangvételű írás lesz, de most nap végére megosztom.
Most már írtam annyit, hogy tudjátok, amióta eljutottam ARNI tréningre, teljesen megváltozott az életem…. Gabitól nagyon sok segítséget és bíztatást kapok, és mivel most lesz a névnapunk, a stroke túlélésem 3. évfordulója, azután karácsony, segítségül hívtam egy költőt, akinek a verseit sokat olvastam, hogy méltó módon köszönetet tudjak mondani ennek a Drága Embernek.
Fogadjátok szeretettel Aranyosi Ervin költeményét ” rólunk”, de leginkább az én rajongásig imádott Tréneremről, vagy hozzá:
”Az életem eltört egy bizonyos ponton,
utólag merengek a rám törő stroke-on.
Hiszem, hogy nélküled nem sikerült volna,
az életem talán végleg lezáródna.
De hála az égnek, hogy reád találtam,
a segítségeddel emberibbé váltam,
s felvillant előttem az alagút vége,
s újra ragyogni tud szép napomnak fénye.
Te vagy a trénerem, aki nekem segít
a lábadozásban szívével melegít,
visszaadja hitem, éltető reményem,
s hogy nekem jobb legyen, dolgozik keményen.
Eszméletlen erős energiát mozgatsz,
reménytelenségből lelket visszahozhatsz.
Gyógytornász-tréner vagy, ki csodákra képes,
aki el tud jutni a stroke-osok szívéhez!
Májusban tudtalak megismerni téged,
Londonban élsz, s onnan hoztad segítséged,
Az egész életem te megváltoztattad,
most céljaim vannak, és ez pont miattad!
Az agyvérzés után én zárkózott lettem,
úgy éreztem testem így már menthetetlen,
akkor nem akartam többé tovább élni,
életfelfogásom ki kellett cserélni!
Te igazi KINCS vagy, aranyporral gyógyítsz,
a stroke túlélőknek a sorsába jót írsz.
Újra képesekké válunk mind mozogni,
s hiszem, egyszer újra fogok bicajozni!
Az állapotomon minden percben lendítsz,
Édesnek nevezel, valahányszor felhívsz.
Teáltalad hiszek a teljes gyógyulásban,
a szeretet adta fényben, ragyogásban!”
